pszichológia

Elsősorban a humanisztikus pszichológiáról. Másodsorban az analitikus irányvonalakról, különös tekintettel Jungra és Frommra, legvégül pedig a kognitív forradalomról.

Önmegvalósítás - a folytonosan valakivé válás elve

ÖnmegvalósításFelejtsük el egy pillanatra Monty Python-t és mélázzunk el azon, hogy mi az értelme létünknek! Milyen választ adnál a klasszikus kérdésre: miért élsz itt és most, honnan jöttél és merre tartasz? Nehéz szarkazmusmentes övezetben lereagálni a kérdést, túlságosan átfogó és nyomasztó ahhoz, hogy tömör mondatban választ adjunk rá. Nyeld le a torkodban felgyülemlett savanyúságot: most megmondom a megmondhatatlant.

Aktualizált Zimbardo-kísérlet

Mi történik akkor, ha átlagemberek kezébe hatalom kerül? 1971 nyarán a Stanford Egyetemen 18 önkéntes egyetemistával két hetes börtönkísérletet terveztek. Két csoportot alakítottak ki véletlenszerűen: 9 börtönőrnek és 9 fogolynak kellett a "hagyományos" szerepeket eljátszaniuk.
A kísérletet 6 nap múlva leállították: ennyi idő elég volt ahhoz, hogy gyakorlatilag elszabaduljon a pokol.

Mi a szimbólum-feldolgozó rendszer?

Ha már kiindulási pontként kezeljük a szimbólum-feldolgozó rendszereket az ember tanulmányozásakor, érdemes megvizsgálni, hogy mit is takar a fogalom! A kognitív pszichológia a lelki jelenségek tanulmányozását szimbólumok elemi manipulációjaként fogja fel. A gondolkodás ennek tükrében lényegében nem más, mint szimbólumokbból álló szimbólumgyártás.

A gondolkodás végső egységei

Előző bejegyzésem kiindulási pontja az volt, hogy az ember a számítógéppel együtt szimbólum-feldolgozó gépnek tekinthető. Induljunk ki ismételten ebből a feltevésből, majd töprengjünk el azon, hogy mi áll a megismerési folyamatok hátterében!
Tegyük fel, hogy van valamiféle egységesség a kogníció mögött, mint ahogyan Allen Newell feltételezte "A megismerés egységes elméletei" c. művében.

Neumann álma

Talán kevesen tudják Neumann Jánosról, hogy élénken foglalkozott az emberi idegrendszer működésével. A programok tárolási lehetőségének felfedezésével előkészítette a terepet a klasszikus kognitivizmus számára. Neumann munkássága lehetővé tette, hogy 1958-ban Donald Broadbent létrehozza az emberi információfeldolgozás szakaszos lineáris modelljét.

Ki van a vonal végén?

A kognitív forradalom nagy mérföldkövének számít a Turing próba megjelenése. Lényegét tekintve azt vizsgálja, hogy van-e különbség a gép és az ember gondolkodása között. A Turing kritérium laza felfogása szerint ha egy gép képes az emberhez hasonlóan lereagálni bizonyos kérdéseket, akkor azt állíthatjuk, hogy a gép gondolkodik. Az erős felfogás alapján akkor állítható a gépről, hogy gondolkodik, ha nemcsak ugyanúgy viselkedik, mint az ember, hanem ugyanúgy is teszi azt. No de mit értünk „ugyanúgy” alatt?

Ébren álmodni

Ébren vagyok vagy álmodom?” – nehezebb kérdés, mint gondolnánk! Volt már rá példa, hogy megelégedtem a nemleges válasszal, majd átsétáltam a falon… Következő alkalommal feltettem a kérdést, de szkeptikusan viszonyultam a helyzethez: nagy lendülettel nekilendültem a zárt ajtónak. Koppant. Nem álmodtam.

Voltak ennél szerencsésebb próbálkozásaim is. Hogy milyen érzés álomban ébernek lenni? Túlzások nélkül: Mátrix-szerű… Ha kedved szottyan kipróbálni, olvasd Stephen LaBerge-t, vagy a klasszikusnak számító Dr. Paul Tholey - Kaleb Utecht szerzőpáros művét.

Nem ígérem, hogy sokkmentes lesz az élmény…