Dawkins önző génelméletének megjelenése óta azt gondolhatjuk, hogy génjeink melléktermékeiként működünk, gondolataink pedig a mémek túlélőgépezeteként jelennek meg. Gazdaságtermelő hatásunk a pénz önállósodott létének köszönhető (Mérő, 2007), internetfüggőségünk pedig a szuperkompjúter epifenoménjeként is felfogható.

Ebben a viszonylatban a Felhő digitális létünk túlélőgépezete, következésképpen a Vele való szimbiotikus viszony lényegében (digitális) létkérdéssé válik. Minél erősebb az online identitásunk, annál mélyebb személyiségstruktúrákkal kapcsolódunk a Felhőhöz. Ez egyben annyit is jelent, hogy a Felhőből való kiszakadás lehetősége ontológiai mélységeket érintő kérdés.

Generációs különbségek

Jelentős generációs különbségek tapasztalhatók a Felhőhöz való viszonyulással kapcsolatosan. Az egyik népszerű felosztás szerint az internettel való találkozás időpontja öt csoport mentén szegmentálja társadalmunkat: veteránok, bébi-bumm generáció, X-Y-Z nemzedék. A veteránok idős korban találkoztak először az internettel, számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. A bébi-bumm generáció tagjai életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást. Az X. generáció tekinthető a hírnöknemzedéknek. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web, életvitelükben hellyel-közzel van jelen az internet. Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot. Az Y. generáció tagjai gyermekkorukban találkoztak az internettel, ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára; minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest. A Z. generáció az a nemzedék, mely soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.
A generációk viszonylatában világosan látszik, hogy míg a veteránok és a bébi-bumm tagjai az internetben elsősorban egy eszközt látnak, egy olyan embertől független közeget, mely segítheti ugyan a munkavégzésüket, de aligha képvisel ennél fontosabb dimenziót. A hírnöknemzedék az identitáskeresés időszakában lépett kapcsolatba az internettel, és ez lényegesen mélyebb kapcsolat létrejöttét tette lehetővé. Az Y. és Z. generáció gyermekkorban, illetve kisgyermekkorban tapasztalta meg a digitális közeget, melynek hatására a személyiségstruktúrák fejlődésével párhuzamosan jöhet létre bennük egy online identitástudat, mely lényegesen mélyebben gyökerezik, mint az előző generációk esetében.

Online személyiségzavar

Talán eljött az idő, hogy a az internet-függőség mellé felvegyük az online identitászavar egyes formáit. A Felhő megjelenésével az internettel kapcsolatos függőségi zavarok új dimenzióval egészültek ki, melyek a személyiségzavarok kategóriájába sorolhatók. Az Y. és Z. generációk internetfüggőséggel kapcsolatos zavarai nem állnak meg a klasszikus függőségi betegségek szintjén: a személyiséggel kapcsolatos mélyebb struktúrákat érintik. Meggyőződésem, hogy a pszichopatológiával foglalkozó szakemberek néhány éven belül megfogalmazzák az online identitászavar diagnosztikai kategóriáját, és egy évtizeden belül bekerül a DSM-be egy merőben új, internettel kapcsolatos személyiségzavar kórképe.
Összegzésképpen elmondható, hogy a Felhőhöz csatlakozva soha nem látott függőség alakult ki a gép és az ember között. Az összefonódás a klasszikus függőségi viszonyon túl ontológiai mélységeket érint, melynek feltárása és megértése még előttünk álló feladat.

Irodalom

• Battele, John: Keress!, HVG könyvek, 2006
• Eldred, Michael: The digital cast of beign, 2009
• Kelly, Kevin: A new kind of mind, Wired, 2009
• Kelly, Kevin: We are the web, Wired, 2005
• Mérő László: Az élő pénz, Tericum Kiadó Kft, 2004