A hálózat-alapú tanulás hétparancsolata

Meggyőződésem, hogy a tudás hálózatként való szemlélése radikális szemléletváltást eredményezhet a neveléstudományok és pszichológia terén. Célom, hogy létrehozzam az első magyar e-learning szolgáltatást, mely hálózat-alapú (konnektivista) oktatásmódszertanból kiindulva kitágítja és átformálja az e-learningről alkotott általános képet (erről részletesebben később).

Az alábbiakban összefoglaltam a hét alaptételt, mely a hálózat-alapú megközelítés kvintesszenciáját képezi.

  • Minden tudás leírható hálózatként.
  • A tanulás hálózatszervező tevékenység.
  • Az új tudás elsajátításához a meglévő tudásháló releváns részeit kell előfeszítenünk.
  • A leghatékonyabb előfeszítés a kíváncsiság.
  • Az oktatás célja minden esetben a kíváncsiság felébresztése/fenntartása kell, hogy legyen.
  • Minden olyan pedagógiai igyekezet, mely figyelmen kívül hagyja az előbbi állítást, a tartós tudás megszerzése ellen hat.
  • A jó tanár tudja a módját annak, hogy miként ébressze fel a tanuló kíváncsiságát.

Új hozzászólás

Hozzászólások

Wow, grandiózus projektnek tűnik, sok szerencsét hozzá (és persze kíváncsian várom a részleteket). Valszeg én vagyok kevés a dologhoz, de nekem ezek a pontok nem mind egyértelműek. pl. mi az, hogy minden tudás leírható hálózatként? a 3-5. pont szerintem simán belefért volna egy pontba, igaz, akkor a bűvös 7-es nem jött volna ki - viszont akkor a keep it zen lépett volna a helyébe :)

várom az összevont mondatot :-)

"Minden tudás leírható hálózatként". Magyarázat:

1. DEKLARATíV tudás
A deklaratív tudás esetén a hálózat csomópontjai lennének a fogalmak (és/vagy önálló szemantikai jelentéssel bíró tartalmak), az élek pedig a közöttük lévő asszociációk, logikai kapcsolódások.

A deklaratív tudás lehet explicit vagy implicit, ami a jelen hálónk esetén annyit tesz, hogy a háló egyes részei reflektorfényben vannak, a többiek rejtettek. Egyes asszociációs technikák segítségével a reflektorfény fókusza mozgatható (tágítható/szűkíthető).

2. PROCEDURÁLIS tudás
Procedurális tudásnak hívjuk a készség-alapú tudást: úgy tudok valamit csinálni, hogy közben nem reflektálok a részletekre.

A procedurális tudás esetén a hálózat csomópontjai lehetnének pl. önálló mozdulatok, az élek pedig a mozdulatok közötti kapcsolódásokat határoznák meg. Pl. ha jól tollaslabdázom, akkor teniszezni is jól fogok, mert mindkét sporthoz a tudáshálóm ugyanazon részeit aktiválom.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért fontos mindez? Mi a hozzáadott értéke annak, hogy hálózatként fogom fel a tudást? Az, hogy a hálózatelméleti alapelvek itt is alkalmazhatóvá válnak: a skálafüggetlenség, gyengén kapcsoltság, enkapszuláció csak néhány példa, melyet érdemes vizsgálni a tudásháló viszonylatában.

a 3in1: A leghatékonyabb hajtóerő, a kíváncsiság, a meglévő tudásból ered és az oktatásnak ezt kell (stimulálnia) felébresztenie, fenntartania.

a magyarázathoz:

a deklaratív és az explicit memória közt a te nézeted szerint mi a különbség? Rengeteg helyen azt vallják, hogy a kettő egy és ugyanaz, te mégis az egyik alcsoportjaként mutattad a másikat. Lehet valami implicit ÉS deklaratív is?

a hálózatelméleti alapelvek beleszövése valóban áttörés lehet, érdekes irány. (ehh, nem is értem miért porosodik még barabási könyve a soon-to-be read stóc tetején nálam...:) )

Igazad van, nem volt szerencsés az explicit/implicit tengelyt a deklaratív alá vonnom. a két felosztás nem tagolható egymás alá, más minőséget képvisel.
A deklaratív a tudni mit, a procedurális pedig a tudni hogyan. Az explicit, ami tudatos, implicit, ami tudattalan. Ennyi.

Gyorsan atfutottam az irast es a hozzaszolasokat es azon elmelkedek , hogy mi a valos hozzaadott erteke annak, hogy halozatkent reprezentaljuk a "tudast" es nem mondjuk egy pamutgombolyagkent. Ketsegtelenul vonzo (es popularis) metafora a "halozat" manapsag es egy rakat problemara/jelensegre lehet halozati megkozelitesben gondolni (egy hangyabolyra, sakkjatszmara, a Biblia szovegere stb.). Mindezt velemenyem szerint akkor erdemes megtenni, ha az valami jelentos finomodast/elorelepest jelent (provides further insights).

Ami nem vilagos szamomra, hogy ha a tudasra (ami mar onmaga egy eleg absztrakt kategoria a hangyabolyhoz kepest) halozatkent gondolunk, akkor annak milyen gyakorlati haszna (alkalmazasi lehetoseg) van a pedagogiaban, azon kivul, hogy esetleg maga a metafora inspiralolag hat az elmeleti szakemberekre es a halozatelmelet kategoriaban kepezik le korabbi eredmenyeiket/megfigyeleseiket.

Felre ne ertse valaki a hozzaszolasomat: nem szkeptikus vagyok (sot! kifejezetten izgat a halozat temakor), hanem valoban keresek egy, a magam szamara is meggyozo magyarazatot a halozatok pedagogiai vonatkozasara.

Könyvajánlat:

Barabási Albert László: Behálózva - A hálózatok új tudománya