3. A hálózatok tulajdonságai

Erre a hétre egyetlenegy könyvet ajánlok kötelező olvasásra, melyet lehetőleg vásárolj meg minél előbb, vagy vegyél ki a helyi könyvtárból. Csermely Péter A rejtett hálózatok ereje c. művéről van szó, mely véleményem szerint a legolvasmányosabb és szakmailag is a legjobb magyar nyelven írt összefoglaló a hálózatelméletek témájában.

Ha világképünket gazdagítani kívánjuk a konnektivizmussal, tanulmányoznunk kell a hálózatok tulajdonságait. A körülöttünk lévő világ egymásba ágyazott, és egymásba fonódó hálózatok bonyolult szöveteként is felfogható. Minden jelenség megragadható és leírható ebben a kontextusban, következésképpen minden jelenség mögött azonos hálózat-alapú törvényszerűségek állnak.
Ez a hét három jelenségről szól:

 

  1. A hálózatok egymásbaágyazottságának megértéséhez érdemes a holarchiákat megvizsgálnunk. Ken Wilber fejtette ki mindeddig a legteljesebben ezt a témát a Sex, ecology, spirituality könyvében. A holarchia fogalmát Arthur Koestlertől kölcsönözte (Szellem a gépben), alapegysége a holon.
  2. Minden stabil hálózat néhány olyan csomóponttal rendelkezik, melynek roppant sok éle van; az összes többi csomópontra a véletlenszerű, kevés kapcsolat jellemző. Ezt hívjuk a hálózatok skálafüggetlen tulajdonságának.
  3. A gyenge kapcsolatokról Csermely a következőképpen ír:

A gyenge kapcsolatok nagy meglepetést okoztak nekem. Nem a létükkel, hiszen az nyilvánvaló. Az olvasmányaim meglepően új üzenete, és ennek az egész könyvnek a legfontosabb mondanivalója a gyenge kapcsolatok fontossága volt. Ezek a kapcsolatok alkotják a bennünk és körülöttünk lévő kapcsolatok döntő többségét. Ezek a kapcsolatok azok, amelyek stabilizálják a legtöbb olyan hálózatot, ami a részünk, és azokat is, amelyeknek a részei vagyunk.

Válaszold meg a következő kérdéseket:

  • Mit jelent a kisvilágiság? Ki volt az első magyar híresség, aki a kisvilágiság elvéről publikált?
  • Mikor skálafüggetlen egy hálózat?
  • Mi a különbség a gyenge és az erős kapcsolatok között?
  • Az integrálfilozófia holarchia fogalma és a hálózatok egymásbaágyazottsága rokon fogalmak. Kinek a nevéhez fűződik a holarchia?
  • Mit nevezünk jó és rossz zajnak?
  • Mi stabilizálja a hálózatokat?
  • Miért vezet(het) allergiához a gyermekkori steril, fokozottan higiénikus környezet?
  • Hosszú távon melyik stratégia erősíti inkább a párkapcsolatodat: ha ritkán találkoztok hosszú ideig, vagy ha gyakran vagytok együtt rövid ideig?
  • Inkább kötődő, vagy kapcsolathalmozó személyiség vagy?
  • Kik stabilizálják inkább a társadalmat, a nők, vagy a férfiak? Miért?
  • Milyen hatása van a körúton lévő kirakatoknak?
  • Milyen párhuzamokat látsz a wilberi integrálfilozófia és a konnektivizmus között?

Magyarázd meg hálózatelméleti fogalmakkal a következő jelenségeket:

  • Klasszikus zene jótékony hatása
  • Szinkronicitás (Jung)
  • A felsővezetők sikeressége
  • A személyes kapcsolatrendszer előnyei
  • Pletykák és rágalmak közti különbségek

Kötelező irodalom

  • Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje
    Amikor először olvastam Csermely könyvét, már túl voltam Barabási korszakalkotó művén. A rejtett hálózatok ereje átfogóbb, gondolatébresztőbb, és inkább szakmai, mint a Behálózva. Csermely alapos és merészen interdiszciplináris. A stresszfehérjéktől a pszichológiai hálózatokig a társadalmi jelenségeken át minden tudományágból mazsoláz, hogy ugyanazon törvényszerűségekre különböző kontextusokban világítson rá. A nagyívű gesztusokkal felrajzolt világkép a kritikusan szemlélő tudós számára túlságosan sokrétű ahhoz, hogy komolyan lehessen venni. Éppen ezért a szerző roppant leleményes módon szót ad alteregójának, Kekeckének is, ki minden eredeti gondolatcsírát kíméletlenül megkritizál. Néhány Csermely-féle sziporkázó elképzelés: az antigénéhség mint az immunháló zavarainak alapja, az eretnekség mint hálózati jelenség, a gyenge kapcsolatok mint a nyelv megújításának eszközei, a gyenge kapcsolatok és a transzcendencia, a társadalmi bizalom fontossága Magyarországon, stb.

Ajánlott irodalom

  • Barabási Albert László: Behálózva
    A nagyvilágnak írt könyv enyhén amerikai ízű, könnyen fogyasztható. Érdemes elolvasni, mert ez az első nemzetközi szinten elismert hálózatelméleteket népszerűsítő könyv. Barabási az internet hálójának tanulmányozásából kiindulva fejti ki az alapelveket: a skálafüggetlenséget, kisvilágiságot, gyenge kapcsolatokat.
  • Mark S. Granovetter: The Strength of Weak Ties
    Minden idők legnagyobb hatású szociológiai tanulmánya.
  • Robb Cross & Andrew Parker: The Hidden Power of Social Networks
    Könyv arról, hogy miként tedd hatékonyabbá céged belső hálózatait. A cégek legfontosabb értékét az alkalmazottak hálózata jelenti. A kiemelkedő egyéni teljesítmény mögött is gyakran a kiterjedt személyes kapcsolati hálózat áll.
  • Karinthy Frigyes: Láncszemek

    Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek — ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen — ismeretség — alapon, mint ahogy mondani szokták: "Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki, hogy szóljon Z. V.-nek, aki neki ismerőse…" stb.

  • Ken Wilber: Sex, ecology, spirituality
    Nehéz könyv. Szó szerint is az: közel 800 oldal. Wilbert nem szabad ezzel kezdeni, de ha már túl vagy a kötelező olvasmányokon (A működő szellem története, Integral vision, Treya élete és halála), akkor előbb-utóbb el kell olvasnod a főművét is. Ez a legalaposabb olvasmány, amit a holonokról, és az integrál-filozófiáról megkaphatsz. Magyar nyelven még nem jelent meg.
  • Mark Edwards: A Brief History of Holons

Húzz egy strigulát, ha olvastad Csermely könyvét!

Új hozzászólás

Hozzászólások

Index főcikk: A hálózat megöl.
Alexander Bard: Netocracy c. művéről - interjú a szerzővel a konnektivista világrendről.

Ha ül a gyerek a gép előtt, és játszik magában, nem kommunikál senkivel, akkor baj van. De ha a Facebookon van, emailezik, a barátaival beszélget vagy új barátokat szerez. [...] Győződjünk meg tehát róla, hogy gyermekünk a gép előtt ül, és szocializál. Ha társasági életet él, valószínűleg a helyes úton jár.

Ez ebben a formában természetesen nagyon meredek, mert nem elég csevegéssel és iwiwezéssel tölteni az időt; attól még nem fog senki igazán profitálni a hálózat erejéből, ha a haverjaival cseveg a mindennapi problémáiról, és lényegében nagyon sokan nem lépik túl ezt a szintet. Pontosan erre szerintem csak bizonyos keretek között alkalmas az internet, hiszen leépít egy nagyon fontos kommunikációs réteget, éspedig a metakommunikációt.
Amit tenni kellene, az érdeklődési körnek megfelelő tudásanyagot felépíteni, és ennek mentén tudásformáló közösségeket létrehozni, és közösségekhez csatlakozni. Ennek van igazán értelme, mert ettől gazdagodik a világképünk, és ettől fejlődünk.

A hálózati társadalomban a hitelesség a legfontosabb. Ne tettesd magad másnak, mint ami vagy, mert azon veszed észre magad, hogy halott vagy.

Ez nagyon súlyos kérdéseket vet fel. Minél hitelesebben nyilvánulsz meg a neten, annál többet profitálhatsz belőle, de ugyanakkor annál inkább kiszolgáltatottá válsz a mindenkori hatalomnak.

Érdekes, hogy ahogy megjelenik a "hogyan éljünk vele" azon nyomban megjelenik a "hogyan éljünk vissza vele" filozófiája is. A kis gyűjtemény és a hozzá kapcsolódó bejegyzések igen érdekes olvasmányok. Ezek úgy kapcsolódnak a témához, hogy nem kapcsolódnak, vagy mégis? ;)

pp

köszi, hogy belinkelted. Hasznos rész:

Törvényszerű, hogy csak akkor ismernek meg, ha magadra vonod a figyelmet, és ennek a legjobb eszköze ha alkotsz. És itt mászik vissza a webre a dolog:
Az, hogy ki ismer, csupán hasznosságod, a Te általad létrehozott tartalom hasznosságának függvénye. Az internet egy tökéletes közeg ennek megvalósítására.(http://blog.zerking.com/?p=39)